|
|
|
2020-05-06 20:25:41, szerda
|
| |
| |
A lét elviselhetetlen könnyűsége
Ébredés - egy újabb terhes nap,
Mitől válna elviselhetőbbé a holnap?
Míg szemeink egy jobb világ után tekintgetnek,
Bajaink megállíthatatlanul növekednek.
Fájdalom, te mellőzhetetlen töviskóró,
Mindenkori jelenésed mély sebet hagyó;
Oly gyenge minden ember, halandó,
Magát a gyásznak tehetetlenül megadó.
Félelem, érzékeny szíveket megbénító méreg,
Belső felületbe eszed be magad te parazita féreg,
Hatásodra hirtelen elhomályosulni látszik az értelem,
És valami vészesen ösztöni lesz az újdonsült lételem.
Düh, te rombolod porrá a féltve őrzött várat;
Vámos mondja ki a megfizethetetlen árat;
Mi magára várat, el nem marad,
Az ember lassan végérvényesen magára marad.
Magány, te leszel úrrá a társaságfüggő nemesen,
Gyereken, fiatalon, felnőtten és idősön, csöndesen
Az egyedüllétet megszerető ismeretlen betegen,
Ki napok óta vándorol már szívtikkasztón puszta helyeken.
Halál, érkezésed szele csapja meg a ragaszkodót,
Emlékezete óta az élet szépségei után áhítozót;
Mégse vársz, nem kedvezel, könyörtelen kényszerszolga -
Könnytócsákat képez lábnyomaidban a gyászolók jajjszava.
Nincs tovább, az egykori lehetőség hajnala
Ma a szüntelen ,,Miért?" és ,,Elég!" alkonya,
S a régen örömódát zengő madárszó
Immár a fiókák és a fészek hiányát jelző sirató.
Megfáradnak a korszaképítő dolgos kezek,
Feledésbe merülnek az egykor büszkén hirdetett nevek,
Kiüresedik az otthon, évtizedek multán csend honol,
S a ,,Jobban is csinálhattam volna" sokkterápia az elmébe hatol.
Ki nem a csöndet, a zsivajt elégeli meg;
Forralást idéz elő a zajos közeg.
Lázadás hajt ki a szolgaságból,
Megbánás a megesküdt bizonyosságból.
Pusztai vándorlás következik vagy viharos tenger fenyegetése,
Mikor eredménytelennek bizonyul minden ígéret felidézése,
Hasztalannak a legfontosabb közelség, a mennyei kíséret;
Bűn és bánat homályosítja el a családi s baráti egységet.
Tekints fel, hitves, szülő, gyermek, testvér és barát,
Múló földi léten túl az örök együttléttel hívogató hazát
Vedd észre, kezdetek óta szunnyadó testednek a kegyelem érintése
Hadd legyen kómába merülést örökre megtagadó ébredése.
Lépj ki - ha teheted -; színvesztett zajtengerből az élők földjére,
Növények nemes öltözetét csodálva figyelj a természet énekére,
Selyemfodrú felület tükrözze vissza megtisztult lényed éberségét,
S kalászmező sűrűjében fekve tapasztald meg a mindenség közelségét.
Halld, mily fenséges az isteni ihletet sugárzó zeneszó,
A hívek ajkain őszinte vallomásként felcsendülő dicsszó,
A szívből jövő ,,Köszönöm" és ,,Szeretlek",
S ahogy gyermeked szájából a szavak tavaszra rügyeznek.
Mondd el, add tovább az ige minden egyes szavát,
Oszd meg az elvérző sebesülttel a győzelem titkát.
A szívszorító kitörést hadd váltsa fel a szelíd suttogás,
Halk hálaadás, s ha a szólás csak rombolna, a hallgatás.
Láss, messzi célokra szegeződő vérmes szemeidnek
Engedd, hogy egy pillanatra elvesszenek
A parányi csodák oly gyakran átugrott patakjában,
S azokban a jelenléted nélkül kialvást remélő megszentelt szembogarakban.
Ha munkád megvetéssel végzed, keress tovább,
Szenvedéllyel végezd hivatásod, ne add alább,
Örömmel kelj, ha azt csinálhatod, minek van gyümölcse,
S örömmel feküdj, tudva, hogy Isten előtt igyekezeted nem vész feledésbe.
Fogd kézen barátod, hat zárral védett szobádba vezesd,
S a köteléket soha el nem múló ígéretnek nevezd;
Magányos farkasállapotodban hű barátodhoz visszatalálj,
Elvárásaidat az alázat óceánjában elveszejtve szolgálj.
Férj, feleséged tanácsát ne szégyelld kikérni,
És ne restelld keze munkáját naponta dicsérni,
Immár egy vagy vele, szabadulni ne vágyjon szíved,
Hisz ő a legtündöklőbb isteni ajándék, mely érhetett téged.
Feleség, megtérül a férjedért hozott számos áldozat,
Tetteid miatt mindkettőtök csillaga fényesebben ragyoghat,
S ha hálaszó neked ezért nem jut, akkor se lázadj,
Ha egyedül is, de esküd megtartva az igában imádkozva maradj.
Szülő, emlékszel még a születés csodájára?
Újszülöttedet kezedben tartva lélegzeted elállására?
S mikor lázadás tör ki otthonodban, enyhe bár vagy drasztikus,
Vigyázz, neveljen, ne sebezzen a megfeddést indikáló impulzus.
Gyermekszív, tudom, időnként rémisztően nagyok az elvárások,
Az állomások túl gyakran váltakoznak, a feladatok és csalódások
Pedig egyre csak szaporodnak, és szüntelen imádságra nem jön látható felelet,
Ám állandó a bizonyosság - az isteni és szülői szeretet.
Te kiváltságos, ki testvérnek mondhatod magad,
Példát vegyél és mutass, és a közös pillanatokat megragadd,
Hisz ha elfordulsz vagy szembefordulsz, kő kövön nem marad;
Munkálkodj hát, s a szoros köteléken kinövő virág soha el nem hervad.
Nézz vissza, isteni képmás, a gyereklét egyszerű pezsgésébe pár percre térj vissza,
Éveidnek száma megnőhet bár, a gyerekkor ajtaja álljon mindig tárva-nyitva;
Gondtalanul nevetve mássz vissza az öreg gyümölcsfára,
Szamócát szedegetve alkotó képzeleted hadd kapjon szárnyra.
Mert nem úgy szól az ígéret, hogy megsemmisül a mindennapos teher,
És nem hagyott el Isten, ha nem érkezik a régóta várt siker,
Hisz keskeny az út és rögös, olykor az ember elesik, súlyosan sérül, magától fel sem kel,
Ám így formálódik, s majdan a trónus elé lépve ez a szó hangzik el: ,,Gyermekem."
Kovács Ábel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: megfizethetetlen, eredménytelennek, elviselhetetlen, kényszerszolga, bizonyosságból, mellőzhetetlen, szembogarakban, elviselhetőbbé, szembefordulsz, elhomályosulni, szívtikkasztón, szenvedéllyel, társaságfüggő, végérvényesen, legtündöklőbb, lábnyomaidban, könnytócsákat, újszülöttedet, zajtengerből, korszaképítő, mindkettőtök, tekintgetnek, legfontosabb, színvesztett, együttléttel, pillanatokat, homályosítja, tehetetlenül, egyedüllétet, hasztalannak, vallomásként, szolgaságból, elvárásaidat, gyümölcsfára, visszatalálj, csinálhattam, újabb terhes, jobb világ, gyásznak tehetetlenül, újdonsült lételem, féltve őrzött, megfizethetetlen árat, ember lassan, társaságfüggő nemesen, egyedüllétet megszerető, élet szépségei, gyászolók jajjszava, egykori lehetőség, szüntelen „, régen örömódát, fészek hiányát, korszaképítő dolgos, Kovács Ábel,
|
|
|
|
|
|
| Alvó cica Aki szeret, annak senki sem id... Muratáj Paul David Tripp Április 23 Beney Zsuzsa - Sirató Fodor Ákos költő, Facebookon kaptam A világnak égető szüksége van ... Gárdonyi Géza - Április végén Ünnepelj csak Facebookon kaptam Vannak arcok Környezetvédelem Facebookon kaptam Cs Ildikótól próbáljuk ki az őszinteséget Ha így haladunk... Föld napja április 22 Facebookon kaptam Facebookon kaptam Emlék Facebookon kaptam Ma a legtöbb civilizált ember ... A Mester kezének érintése Facebookon kaptam Az Európai Unió is foglalkozik... Semmit ne higgy el Facebookon kaptam Ma Facebookon kaptam Emlék Pillangó Önmagaddal nem lehetsz elégede... Aki szeret, annak senki sem id... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Miért nem menti meg Jézus... Önmagaddal nem lehetsz elégede... Szép estét kedves látogatóimna... Ez a jó az alvásban. Minden gyerek jó. Facebookon kaptam A végzet az Föld napja április 22 Emberként automatikusan értéke... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Muratáj A végzet az Facebookon kaptam Facebookon kaptam Emlék Kamarás Klára : Leszünk-e...? Facebookon kaptam Facebookon kaptam A keserű igazság Sokkal bölcsebb a természet, Facebookon kaptam Facebookon kaptam Őrangyalod, ha vigyáz rád... Facebookon kaptam Muratáj Ébredj Őrangyalod, ha vigyáz rád... A hét szűk esztendő Szép estét Aki a sorsa útján jár, gyakran... Föld napja április 22 A fák lelke Különös! Paul David Tripp Április 25 Facebookon kaptam Facebookon kaptam Beney Zsuzsa - Álom Irgalom és ítélet Az embernek a társa: hiányzik. Sokkal bölcsebb a természet, A Föld napja Facebookon kaptam Facebookon kaptam Szent György nap Facebookon kaptam Két ember becsülete Facebookon kaptam Pocsai Piroska - NE SIESS! A Mester kezének érintése Facebookon kaptam Facebookon kaptam Facebookon kaptam Mírjam barát... Becsüld meg azt amid van,... Különös! Aki szeret, annak senki sem id... Facebookon kaptam A könnyek összegyűjtése Becsüld meg azt amid van,... Az udvariasság alapja: önismer... Facebookon kaptam Facebookon kaptam Bella István: Zsoltár Facebookon kaptam Mírjam barát... A lelki élet nem arról szól, ....
|
|
|
|
|
|
| újabb terhes, jobb világ, gyásznak tehetetlenül, újdonsült lételem, féltve őrzött, megfizethetetlen árat, ember lassan, társaságfüggő nemesen, egyedüllétet megszerető, élet szépségei, gyászolók jajjszava, egykori lehetőség, szüntelen „, régen örömódát, fészek hiányát, korszaképítő dolgos, egykor büszkén, elmébe hatol, zsivajt elégeli, zajos közeg, megesküdt bizonyosságból, legfontosabb közelség, mennyei kíséret, örök együttléttel, kegyelem érintése, élők földjére, természet énekére, mindenség közelségét, isteni ihletet, hívek ajkain, szívből jövő, szavak tavaszra, elvérző sebesülttel, győzelem titkát, szívszorító kitörést, szelíd suttogás, szólás csak, pillanatra elvesszenek, parányi csodák, jelenléted nélkül, köteléket soha, alázat óceánjában, vagy vele, legtündöklőbb isteni, férjedért hozott, igában imádkozva, születés csodájára, megfeddést indikáló, közös pillanatokat, szoros köteléken, gyereklét egyszerű, gyerekkor ajtaja, öreg gyümölcsfára, mindennapos teher, régóta várt, ember elesik, megfizethetetlen, eredménytelennek, elviselhetetlen, kényszerszolga, bizonyosságból, mellőzhetetlen, szembogarakban, elviselhetőbbé, szembefordulsz, elhomályosulni, szívtikkasztón, szenvedéllyel, társaságfüggő, végérvényesen, legtündöklőbb, lábnyomaidban, könnytócsákat, újszülöttedet, zajtengerből, korszaképítő, mindkettőtök, tekintgetnek, legfontosabb, színvesztett, együttléttel, pillanatokat, homályosítja, tehetetlenül, egyedüllétet, hasztalannak, vallomásként, szolgaságból, elvárásaidat, gyümölcsfára, visszatalálj, csinálhattam, könyörtelen, igyekezeted, csinálhatod, kiváltságos, bizonyosság, ragaszkodót, elveszejtve, váltakoznak, szaporodnak, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
375 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5899
- e Hét: 39675
- e Hónap: 68987
- e Év: 256789
|
|
|
Offline
